A napokban körülnéztem egyéb bloggazdák háza táján. Igaz, mind külhoni, de annyit értek például angolul, hogy felfognám, ha pimaszul szólnának hozzám. De nem, mindegyik normálisan tájékoztat, nem poénkodik idétlenül, nem vágja a képembe minden mondattal, hogy én csak egy csóró potyaleső, ingyen tárhelyre pályázó hülye vagyok, akinek ha nem tetszik valami, el is húzhat a fenébe. Egyik sem úgy állt hozzám, tájékozódó idegenhez, hogy minek nekem, retardált, interneten kóválygó, grafomán exhibicionistának értenem a host szabályait, vegyem tudomásul, hogy márpedig ez, meg az, meg amaz így van és kész, mert csak (az utóbbi két szó szöveghű idézet)! Nem, nem így álltak hozzám, hanem úgy, mint akik adni akarnak annak a sokezer idegennek egy ingyenes szolgáltatást, de ettől még felnőttként kezelik a sok interneten kóválygó, grafomán exhibicionista bloggerpalántát.
És ez a különbség lehet, hogy kiegyenlít néhány apró hiányosságot. Számomra legalábbis. Úgyhogy hamarosan, nagyon hamarosan költözés lesz ebből, akárki meglássa.

Az esti vita körüli cirkusz, a beharangozások, a szabályokkal való bohóckodás már sok volt. Hogy szabad volt-e felmutatni egy pénzérmét, mert ugyebár semmilyen demonstrációs tárgyat nem volt szabad bevinni, meg hogy O. V. négy másodperccel túllépte az engedélyezett időt, ezért ezt a négy másodpercet a következő válasznál levonjuk - ilyen nagyságrendű problémák voltak, hát, irigyeltem rendesen a szabályalkotókat azért a pihent agyukért!
Mindenesetre egy pszichológus remekül elszórakozhatott a párbeszéden és súlyos következtetésekre is juthatott. Még szerencse, hogy a nép, az istenadta nép köreiben aránylag kevés a pszichológus.
És micsoda elemzések fogják elhagyni mostantól kezdve a politológusok szakértő ajakát! Attól mentsen meg bennünket az Isten, hallgathatjuk napestig!