Ismét akadtak, akik jó hírünket öregbítették a világban: azok a magyar turisták, akik hangos mulatozással akarták búcsúztatni az óévet ott, ahol a földrengés és szökőár áldozatait gyászolják az ottlakók és a jó érzésű odalátogatók. Mint mondják, úgy kellett megtiltani nekik a zajos szórakozást.
Ez a hír azonnal egy régi élményemet juttatta eszembe és azóta töprengek, elmeséljem-e, mert másoknak esetleg túlságosan távoli asszociációnak tűnik, de végül is miért ne? Szóval, valamikor még a peresztrojka előtt levéltári kutatásokat végeztem az akkori Leningrádban és hazafelé indulván a repülőtéren történt az eset. A gépünket valami okból késve indították, két másik kollégával ültünk a váróteremben a sok külföldi utas között, csak mi voltunk ott magyarok. Mindaddig, míg be nem tódult egy magyar turistacsoport alaposan felpakolva, a festett gyerekbútoroktól kezdve a legkülönfélébb elektromos háztartási gépeken át szőnyegekig minden volt náluk, látszott, hogy valahol a Kaukázusban is járhattak és végigzsákmányolták fél Oroszországot. A váróterem egy pillanat alatt zsibvásár jelleget öltött, nemcsak a rengeteg cucc, hanem a féktelen hangoskodás miatt is. Mi hárman csak pislogtunk és hallgattunk, nehogy valaki más észrevegye a nemzeti hovatartozásunkat, vagyis hát hogy mi is..., mert úgyis letagadjuk. Pedig a java csak ezután jött. A terem közepén állt egy szódavíz-automata, ami tudvalevően 1 kopejkáért adta a vizet az egész nagy Szovjetunióban mindenütt. Akkoriban 17 forint volt egy rubel, tehát ha jól számolom, az 1 kopejka 17 fillért ért. A siserehadból egy nőszemély ott termett az automatánál és pillanatok alatt rájött, hogy ebbe nem kell bedobni pénzt, csak meg kell nyomni a gombot és jön a szódavíz (ez egy ilyen repülőtéri szolgáltatás volt), mire ordibálni kezdett: "Gyerekek, ingyen adja, ingyen adja! Gyertek, igyatok, komolyan, ingyen adja, ingyen adja!" Ma is a fülemben hallom azt a hanglejtést és visítozást, amit aztán persze még többen is produkáltak, amikor rájöttek, hogy tényleg, ingyen vedelhetik a vizet. És vedelték.  Helyettük pedig szégyelltük magunkat mi, hárman.
Most pedig azok helyett a turisták helyett ott Thaiföldön vagy Sri Lankán: én kérek elnézést.