Itt  pedig többek között ilyeneket lehet beszerezni:


 

Mivel agyilag kissé tompa vagyok és pillanatnyilag egyetlen önálló gondolatom sincs (azért senki ne örüljön, mert hamarosan lesz!), csak annyi telik tőlem, hogy idebökjek egy címet, ahol pár percig agy kikapcsol, szem gyönyörköd (bár nekem kicsit túl világítósak a színek), fantázia beindul. Amolyan semmire-se-jó-csak-lazításra jellegű foglalatosság.

Ha ráértek, nézzétek ezt, nagyon jó! Tényleg megtaláltam rajta eddigi két előző lakóhelyemet, de olyan szintig, hogy a házat be tudtam azonosítani. Tegnapelőtt éjjel kettőig szórakoztam vele, akkor is csak a józan (?) eszemre hallgatva hagytam abba, mert az alatt a pár óra alatt tisztára függő lettem.

Ami a perspektívát illeti, elszállt a szép, pangós, punnyadós, nyugis nyár reménye egy kilátásba helyezett irodafestés és ennek következményeképpen történő kiűzetés, ide-oda letelepedéses dolgozás rémképe által. Nem örülök. Én Bika vagyok, kérem, nem bírom a változtatásokat, nekem masszív állandóság kell, az létszükséglet. Megette a fene ezt a nyarat.
Nem akarok felnőtt lenni, brühhhhaahhhaa ... vissza akarok menni gyerekbe, tessék engem visszaengedni, bruhhhhuuuuhhhhhaaa....de legalábbis nyiffnyaff.

Van egy bankreklám, az mindig elgondolkodtat. Amelyikben a király megkérdezi a három fiát, mihez akarnak kezdeni az életben. A poén: "a legkisebb fiú is jól döntött, ő király lett" - és ekkor már csak egy kérdésem van: apucival, azaz az öreg királlyal mi lett? Kicsi fia puccsal megdöntötte az uralmát, nyilván, mert másképp nem szabadulhatott fel a trón, csak az a kérdés, hogy csupán száműzte/bebörtönözte/bolondokházába csukatta, vagy netán meg is merényelte a papát az a drága gyermek? Mert amennyit én tudok a monarchia természetéről, hát a királykodás nem elhatározás kérdése. Legalábbis ritkán.
Ej, ej, reklámgyárosok, a ti agyatok is beindulhatna néha. De ne akkor, amikor már megy a reklámotok, hanem előbb, amikor kigondoljátok.

Ahhoz képest, hogy ma hétfő volt, a napom sikeresnek mondható. Először is reggel kiderült, hogy átmentem mindkét ecdl-vizsgán, ez nagyon is számít, mert nem kell újra nekimennem egyiknek sem, kezdhetek a hátralévő kettőn gondolkodni. Aztán: a banktól megkaptam az igazolást, amivel intézhetem a földhivatalnál a jelzálog törlését, ráadásul még egy kicsinyke pénzmag is maradt a számlámon náluk. Délután a Déliben kiderült, hogy a szokásos vonatom mostantól csak a mi kies mezővárosunkig jár és nem Győrig, ami nagyon nem mindegy, mert ettől kezdve nem kell egymás térdében-veséjében-lehelletében utaznunk 40 percig és ez, remélem, így is marad. Na de még ez mind nem volt elég, de embert is találtam, aki lekaszálja a telek használatlan, nagyobbik felét, ahol pillanatnyilag már embermagasságba szökött a gaz. Ez is nagyon fontos, mivel harmincadikán letelik az igen_szigorú_rendelet határideje, ami után úgy rámverhetik a csillagászati összegű büntetést, ha valaki feljelent (és fel fog, arra mérget vehetek, hiába nincs parlagfű a telkemen, csak csóványos =csalán), hogy belegebedek. Én meg jelentsem fel a MÁV-ot, mert az állomás egész területén még sokkal magasabb a gaz? Őszinte érdeklődéssel figyelem, hogy az vajon eltűnik-e csütörtökig, de ez csak egy kis kitérő volt, térjünk vissza a hétfőhöz. Tehát ennyi kellemes történés, ennyi eredmény láttán mit kívánhat még csórikám, azaz én? Ugye, hogy semmit? Hétfő ide vagy oda, jó kis nap volt.

Itt a dolgozómban az előbb meg a következő történt: azt mondja a hangosbeszélő, hogy "tűzriadó következik, ez csak próba, kérem, őrizzék meg a nyugalmukat". Így, ennyi.  Ezután újabb hang az éterből, érezhetően szalagról egy gép: "Tűz van az épületben, kérem, hagyják el az épületet" - és elismétli vagy tízszer megállás nélkül. Jól van, mintha mi sem történt volna, maradtunk, ahol voltunk. Ezután eltelt vagy tíz perc, már el is felejtettük az egészet, mire megint szól a doboz: "Figyelem! Az épületet nem kell elhagyni!"
Namármost: nem lett volna egyszerűbb a legeslegelején megmondani, hogy ez csak mikrofonpróba (mert ez az volt, nem próbariadó, akkor el kellett volna hagyni az épületet, mintha élesben menne...), mindenki maradjon a helyén? A nyugalmunkat meg ennél sokkal keményebb helyzetekben is megőriztük már, köszönjük, azzal semmi gond, majd mi eldöntjük, akarunk-e pánikolni, vagy nem.
Azért elgondolkodtató, vajon mitől kapcsoltak a végén? Szerintem az épület nagyobb hányadában fellelhető, a mi fizetésünk többszöröséért bejáró és köztisztviselői státuszban v...kat meregető (bocs'!) cicababák és plázapatkányok elkezdtek letódulni a főlépcsőházban, aztán amikor a rendészekhez értek, azok észbekaptak. Így lehetett.

Az előbb már beírtam, de nincs sehol, úgyhogy juszt is beírom még egyszer: sikerült a múltkori két vizsgám. Csak a korrekt tájékoztatás kedvéért, nem önfényezésből, ááá, nem ... De azért csendben hurrá és juhhhéé!

Egy kis könnyed levezetésképpen elalvás előtt sikerült rájönnöm, hogyan lehet ilyesféle összeállításokat készíteni az egyszerű PhotoFiltre-lel! Képek egymás mellé, alá-fölé, külön keretekkel, együtt keretezve, mindent lehet, sokkal egyszerűbben, mint gondoltam. Szeretem ezt a programot, nem hiába mondom én már régóta! Színek, elhelyezések, további variációk majd később, most jó éjszakát! - mondom csak úgy magamnak, mert ilyenkor minden normális ember alszik már.