Az előbb említett jóccakátból aztán semmi sem lett, legalábbis hajnali negyed négyig, merthogy addig töltögettem le a zenéket egy frissen felfedezett helyről. Tizenéves korom zenéit találtam meg, amelyeket már hetek óta hiába kergettem a neten. De jó!
Most pedig ennek megfelelően úgy érzem magam, mint egy kifacsart mosogatórongy. De megérte, bár az eszem időnként azt mondja, hogy nem vagyok normális. Ahelyett, hogy szépen betartanám az okosok ajánlotta szabályt, nevezetesen, hogy az éjfél előtti alvás a leghasznosabb a szervezetnek, én virrasztok és olyankor szórakozom a legjobban. Viszont más okosok azt is mondják, hogy minden napra kell valami lazító, kikapcsoló, mindent feledtető tevékenység - na, ennek legalább eleget teszek. Csak kicsit felfordítom vele a napi ritmusomat. Ez van.