Most a másik, a képes blogommal kapcsolatban teszek ide egy gondolatot, mert ott nem akarom a képeket elrontani szövegeléssel. Szóval, felettébb érdekes, hogy amióta az megvan, összeszámoltam, összesen három helyre jött komment. A legutóbbi, a találós kérdés nem számít, mert ott én kérdeztem, mások meg válaszoltak. Aztán volt nagyon régen egy műholdfelvétel vagy ilyesmi, arra jött egy kis helyreigazítás. De ami érdemben reakciót váltott ki, az Csáki Maronyák Józsefnek az úttörős képe volt, pontosabban az én hozzáfűzött mondatom nem tetszett valakinek, aztán még most nagysokára is felfedezte egy másik olvasó és beleszólt (vagy inkább beszólt).
Azt, hogy de szép ez vagy az a kép, vagy hogy ez nem tetszik, fúj, vagy mi akar ez lenni, de ferde ízlésed van, imagefan - ilyeneket nem írnak be. Nem igénylem persze, megvagyok nélkülük, csak úgy mondom, mert logikusan az ilyenféle bejegyzéseket várná az ember, ha már kipakol valamit a netre, ráadásul mindenkinek más az ízlése, tehát tulajdonképpen mindegyik kép válthatna ki akár vitát is. De nem! Mi vált ki vitát? Hogy utálni kell-e az ötvenes éveket azért, mert mondjuk egy Csáki Maronyák-kaliberű festő esetleg rákényszerült, hogy hülye témáról is fessen képet. Erre felkapja a vizet az, akinek mindössze nézelődnie kellene azon az oldalon, gyönyörködnie a formákban, színekben, felfedezni alkotókat, elcsodálkozni régi városképeken, ugyanis azért van az a blog.
Érdekes teremtmények vagyunk mi, emberek.