JjLady bejegyzéséről eszembe jutott, milyen megrázó, amikor kisgyerekeket lát kórházban az ember. Akár egészen pici csecsemők, akár óvodás-, iskoláskorúak, szörnyű nézni őket a kórházi ágyon, látni azt a kiszolgáltatottságot, mert ki vannak szolgáltatva a betegségnek és a felnőttek tudásának, jóakaratának, segítségének. Nem elég, hogy az a pici emberke kiszakadt a megszokott otthoni környezetéből, még szenved is és nem csak fizikailag, hanem lelkileg. Nincsenek vele azok, akikre eddig mindig számíthatott (bár ez talán ma már sok helyen megoldható), idegenek adják kézről kézre, kellemetlen vagy fájdalmas vizsgálatokon esik át, amit még egy felnőtt is csak nagy önuralommal visel el, de egy gyerek? Nem is érti, mi történik vele.
Nemrég láttam egy riportot a bohócdoktorokkal, akik azért álltak össze egy "társulattá", hogy a kórházba kényszerült gyerekeket kicsit felvidítsák. Nagyon jó érzékkel épp azt találták ki, ami az egyetlen lehetséges segítség: vidámságot, nevetést vinni a kórterembe. Mert a betegség nem válogat, akárhány éves az ember és a gyógyítás tortúrájától nem menthetjük meg a kicsiket, de legalább, ha csak egy időre is, elfeledtetni velük a szenvedést, a traumát, ez a legtöbb, amit a gyógyítás mellett tehet valaki értük.

(Egyébként itt meg lehet találni mindent az alapítványukról, érdemes megnézni: mennyiből hogyan gazdálkodnak, ki mindenki tagja az alapítványi kuratóriumnak és például meglepve fedeztem fel a bohócok közt Kárász Eszter nevét. Kárász Eszterre még egész pici korából emlékszem, különböző műsorokban lépett fel, élénk tekintetű, örökmozgó kislány volt, nagy dumával és csigákba göndörödő hajjal, aztán még szintén kisgyerekként majdnem-főszerepet játszott egy 56-ról szóló filmben, a Szamárköhögés-ben. Most meg ő is bohócdoktor.)

Na, most pedig minden kórházban fekvő gyerek gyógyuljon meg, csiribi-csiribá, különös tekintettel Marcira, aki nem is beteg, csak az orrmandulájába befészkelte magát valami pimasz baci, úgyhogy holnap engedjék haza, az a legbiztosabb gyógymód. Ezeket kívánom én itt és most, punktum.