Több helyen is említették már a helyesírási tesztet, hát kitöltöttem. Siralmas eredménnyel. Eddig is tudtam, milyen sok kérdésben vagyok bizonytalan, de azért jobbat vártam magamtól.
Még akkor is, ha a kérdések nincsenek egy szinten, úgy értem, hogy például a muszáj, kétely, lesújt j-s vagy ly-os írása nem említhető egy lapon egy magyarországi megye melléknévi alakjának írásával. De a helyesírás már csak ilyen, elvileg mindent tudnunk kellene, azt is, hogy a naiv rövid í-vel írandó, meg azt is, hogy a kezdő idézőjel lent van, a záró meg fent. Hogy mindegyik fontos-e, nem érdemes kutatni. A szabál' az szabál'.
Meg aztán, hogy magam előtt is tovább mentegetőzzem, eszembe jutott, hogy ez is erősen korfüggő, mert simán tudnék a tesztben több kérdést is találni, ahol változott a szabály az elmúlt évtizedekben és aki az ötvenes-hatvanas években járt iskolába, még mást tanult, mint ami most van érvényben. Na de a szabál' akkor is szabál'. Most és itt, punktum.

Szombaton éri el térségünket erős északi széllel, hózáporokkal egy hidegfront, ami vasárnap sarki eredetű hideg levegővel árasztja el az egész Kárpát-medencét. Erősen visszaesnek a hőmérsékletek, egész nap keményen fagyni fog, és a jövő hét elejére visszatérnek a -20 fokot megközelítő, dermesztő éjszakák is. A sok napsütés csökkenti a depressziós panaszokat.
Fokozatos enyhülés a hét közepétől várható, havazásokkal.

Ezek szerint holnaptól már nem leszek ennyire elkámpicsorodva. Az biztos, hogy a viharos széltől felélénkülök negatív irányban, mert utálom.
Tehát tavaszt kiáltani még kissé korai, ez a lényeg, bármily szomorú is.

Hogy mi ez a sablon? A motivumok egy thaiföldi oldalról valók, ott van még sok hasonló szépség, megtetszettek nekem ezek a tikfából készített áttört faragások. És amióta rájöttem, hogyan is kell hátteret kreálni valamiből, azóta minden lehetséges mintát megragadok, hogy finomítsam az eljárást és kísérletezzem velük. Ennyi az ok. Nem tudom, mire használják ott ezeket a jó sok pénzért árult paneleket, talán lakberendezéshez díszítő elemként, de nagyon szépek.
Ehhez még annyit, hogy az elefántoknak felfelé áll az ormányuk, ez fontos volt, ezért kerültek ide. Hátha szerencsét hoznak.

****

Most utólag megtaláltam az alkotót, akinél az elefántokat sikerült azonosítanom, azokat biztosan ő követte el, de még sok gyönyörű darabot is lehet látni, ha lapozgat az ember. Csak úgy, для наслаждения, ahogy az orosz mondja.

Hogy vagyok? Hát, fogalmam sincs. Amolyan téli álmot alvó medve módjára létezem. Pedig nem alszom, csak behúzódtam a barlangomba.
Az egy pillanatra felébresztett, amikor a Mirr-murr kandúrban a macsek bikficeknek nevezte kétszer is az egereket.
Meg az is, amikor ma láttam az adsl-reklám újabb epizódját, ahol a bűnös koleszos élet felett múltkor még szörnyülködő mama bemutatja kisleányának az új apukát: egy teletetovált háromajtós szekrényt. Ezen jót röhögtem, muszáj volt.
De például minden okom megvan, hogy ne hagyjam el a barlangomat, amikor ilyen ocsmány, szürke nyirok van odakint, fuj!
Ha így haladok, lehet, hogy kétnaponként lesz új sablon. Hogy ne éljek hiába. Téma nincs, nincs vonatozás, nem kell utálni az embereket, a mávot, a békávét, a múlt meg várhat, a képek elállnak, ha már idáig kibírták.
Apropó, senki nem kérdezi, mi ez a sablon és miért ilyen és egyáltalán?
Ha nem, hát nem.

Ez egy mai hír, amit azért érdemes elolvasni, mert a helységnév láttán beindul az ember fantáziája. Azután pedig természetesen elkezd keresgélni és nem is kell sokáig kutakodnia, máris megalálja ezt az oldalt, ahol mindenre magyarázatot talál. Elkönyvelheti magában, hogy megint tanult valamit, megtudta, mitől hívják ilyen ismerősen ezt a kisvárost (ami egyébként önmagát úgy hirdeti: "potash capital of the world", joggal, mert kálisó-kitermelését tekintve első helyen áll a világon). És miután kellőképpen elábrándozott a tizenkilencedik század végének magyar kivándorlóiról, a szerencsét próbáló honfitársakról, a kiegyezés utáni, millenium-közeli magyar létről, ezután már csak egy tényezőhöz tér vissza újra meg újra gondolatban: olvasott-e valaha olyan magyar/ukrajnai/kínai/akármilyen bányáról, ahol 36 órára elegendő élelem- és vízkészlettel felszerelt, szellőzéssel ellátott biztonsági termet építettek ki?
Végül pedig erősen reméli, hogy a még lent maradt harmincnyolc bányászt is időben és épségben felhozzák a mentőalakulatok.

******
De az ember lánya ezután is tovább böngészget és persze Esterhazy elemi iskolájának tantestületében talál néhány Mrs. Kulcsar, Mrs. Orosz, Mrs. Lippai, Mrs. Nagy nevű, gyanúsan nem őskanadai kollégát, de szép!
Meg az se semmi, hogy ugyanazon a környéken, Saskatchewan-ben van Otthon, Békevár, sőt Mátyásföld nevű település is - itt lehet bogarászni róluk.
Én viszont erőt veszek magamon és felállok, még mielőtt egy szuszra fel akarnám deríteni az összes kanadai magyar alapítású falut, mert akkor itt bóklászhatok holnap reggelig. De azért nagyon jólesett ez most.