Eddig küszködtem, hogy a vadonatúj adsl-emmel rácsatlakozzam az internetre, de nem, még mindig nem! Pedig mindent összeszereltem, világít az összes led, ahogy kell, aminek folyamatosan kell világítania, az úgy, aminek meg villognia kell, az villog rendesen, de a netre nem enged fel, nem és nem. Na nem baj, türelemből nagy vagyok, majd fog ez menni, ha addig élek is!
Pihenésképpen a régi kőkorszaki modemhez visszanyúltam és idetettem az érettségi tablónk csecsemős verzióját (mondhatni: béta-verzió), ami annyira amatőr, hogy az már fáj, úgy zajlott, hogy mindegyikünk bevitt magáról egy picikori képet, aztán páran összeálltak és fekete fotópapírra ráragasztgatták azokat, majd pedig lefényképezték az egészet. Hát ilyen lett.
(Az alsó sorban az a kis krapek, aki az arca előtt tartja a kezét, na, az H. Péter, akibe három évig szerelmes voltam. És nem tettek bennünket egymás mellé, pedig összeillettünk volna, ej.)
Ha ráklikkelsz, sokkal nagyobb lesz.


"Ilyenek voltunk, vadak és jók,
bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk és marad egy jel,
amit itthagyunk, ha indulni kell."